+38 (03141) 78-651
+38 (050) 260-35-91

Sásvár

Sásvár

A közigazgatásilag Fancsikához tartozó Tiszasásvár (Trosznik) település Nagyszőlőstől délnyugatra fekszik. A falutól délre, a Tisza szigetén hajdanán vár állt. A sással benőtt ingoványos térség miatt Sásvárnak nevezték. A gyepűrendszer után létesült, 1300-tól Saswar, Saaswar néven tűnt fel. A XV. század közepén Sásvár volt a „locus sedis judiciarie comitatus de Ugocsa”
(Ugocsa vármegye törvénykező helye).

Bene

Bene

A Beregszásztól keletre, a Borzsa jobb partján fekvő, 1269-ben már okmányban is említett falu északkeleti szélén a Beregi-hegyekből kiemelkedő két magaslata a Kisvár (181 m) és a Nagyvár (239 m) nevet viseli.

Borsova vára

Borsova vára

Ott, ahol a Tiszába bebocsátást nyer a Borzsa folyó, a vidék egyik legrégebbi települése – Mezővári (Vári) – Borsova várának és vármegyéjének emlékét őrzi. A várat északról és keletről a Borzsa, délről pedig a Tisza fogta közre. Anonymus szerint, a várat Salanus bolgár fejedelemtől Árpád foglalta el: „Borsova várát ostrom alá fogta, harmadnapra harccal bevette, falait lerombolta, és Salán vezér katonáit, kiket ott talált, bilincsbe verve Hung várába vezette.”

Nagybereg

Nagybereg

A Beregszásztól északkeletre fekvő – egykor még Bereg néven ismert – Nagybereg (Veliki Berehi) település vára a tatárjárás után, a XIII. században vette át rövid ideig a borsovai várispánság irányítói szerepét. A beregi vár szerepének jelentősége Munkács várának felépítésével fokozatosan csökkent.

Örhegyalja, Gút, Beregdéda

Örhegyalja

Örhegyalja

Örhegyalja

Őrhegyalja (Podhe- ring, Pidhorjani), az egykori önálló település ma Munkácshoz tartozik. A Latorca jobb partján, az ortodox bazilita kolostor feletti Vino- horod (Winchrod, 217 m)-hegyen, a XIX. században Lehoczky Tivadar tájkutató őskori erődítmény nyomait fedezte fel.

Szélestó

Szélestó

Szélestó

Szélestó

Munkácstól északra, a Latorca jobb oldali mellékvize, a Viznice mentén fekszik a Frigyesfalvába (Klenovec) beolvadt egykori önálló település Szélestó (Selesztó, Selesztovo). Frigyesfalva ma közigazgatásilag Kölcsényhez tartozik. Szélestó Ovár (Horogdiscse) nevű hegyén a XIX. században őskori földvár, úgynevezett pogányvár nyomaira bukkantak. Lehoczky Tivadar, Bereg vármegye XIX. századi neves kutatója 1881-ben erről így írt: „A hegy közepe tájától kezdve kupalaku s meredélyes orma 11-17 m széles és 1.90-3.80 m. magas földtöltés és belső sáncokkal akkép van körülvéve, hogy nyugati oldalán szintén meredek sziklák képezik jó nagy terjedelemben az erődítés egyik részét… A vár felső területe valamivel kisebb, mint a Bogoszlavé (1. 25. o. – a szerző), de alkata azért teljesen egyenlő. A köralaku földtöltésen szintén négy kapunyilás van hagyva, melyek körül tekintélyes nagyságú kőszirtdarabok hevernek.”. A másik hegyen, a Zsarnó (Zsarnyó, Zsomina, Zsornava 543 m) pedig régi körvár nyomai kerültek felszínre. Az erődítések létezését az itt talált őskori cserép és egyéb használati tárgyak is megerősítették.

Dercen

Dercen

A Munkácstól délre fekvő magyar község környéki síkságból kiemelkedik a Kerek(Temetó 162 m)-hegy. A szabályos kerek hegy lapos, 100 x 150 m-es tetején egyes feltételezések szerint, vár vagy valamilyen, a vidék jelzőtűz-rendszeréhez tartozó őrtorony állott.

Eszeny

Eszeny

Az ukrán-magyar határt képező Tisza jobb partján, a Csap-Záhony határátkelőtől délkeletre fekvő községben, a Tisza gátjába beépített dóm- bot a helyiek „kastélydombnak” nevezik. A Tisza-szabályozás idején épült árvízvédelmi töltés éppen a kastélydomb közepén húzódik. A kastélydomb’ bal kapcsolatos monda, a „Mic bán-história” Bocskai István korától kezdve Magyarország különböző vidékein is életre kelt. Egyes kutatók Mic bánt a hispániai lovag Simon ispánnal, a Baksa nemzetség ősével azonosítják (felesége Bánk bán leánya volt). A XIX. században Szigligeti Ede „Micibán családja” címmel (1840) három felvonásos színművet is írt, melyet 1840-ben a pesti Nemzeti Színházban Laborfalvi Róza (Jókai későbbi felesége) és Szentpétery Zsigmond főszereplésével adtak elő.

Gerény

Gerény

Gerény

Gerény

Gerény (Horjani) az egykori önálló település ma Ungvár külvárosa. A kutatók egy része egyfajta „ős Ungvárt”, ungi központot lát ebben a településben. Úgy vélik, hogy az első ungi földvár, a várispánság központja az Ung folyó torkolatánál, Nagykapos közelében állott, a második pedig Gerényben épült fel. Ezen elképzelés szerint, a gerényi vár az Ung folyásirányának megváltozása után már nem tudta betölteni az ispánsági központ szerepét. Más vélemények az „ős Ungvár” vándorlását tagadják, és Gerényt nem azonosítják a várispánság vezető szerepét betöltő várral, hanem azzal párhuzamosan fejlődő várnak ismerik el. A források 1310-ben az ungi vár-ispánsághoz tartozó Gerényt Aba Amadé birtokaként jelölik.

A gzepütöl az Arpádüvonalig

A gzepütöl az Arpádüvonalig

Az alapvetően négy északkeleti vármegye részeiből (Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros) Trianonban összegyúrt új földrajzi tájegység – Kárpátalja – várépítészete hűen juttatja kifejezésre e föld mindenkori történelmi szerepét. Az első védelmi megerősítésekkel ellátott települések még a bronzkorban jelentek meg a vidéken. Ekkor egy település létének valamilyen védelmi rendszer nélkülözhetetlen eleme volt. Ezekről írott, hiteles forrásanyag hiánya miatt csupán sejtéseink vannak. Esetükben talán nem igazán lehet a mai értelemben vett várakról beszélni. A honfoglalás előtti kor egyszerű védelmi erődítményei, földvárai – úgynevezett pogányvárai – illetve azok emléke már egy-egy krónikában, feljegyzésben fennmaradt az utókor számára. Ezekről elsősorban a régészeti feltárások adnak többé- kevésbé reális képet. A honfoglalás után az országvédő határt az áthatolhatatlan erdőségek és az alföldi mocsárvilág mellett a mesterségesen megépített földhányás, árok, sövény, felhalmozott kőből, fából készült torlasz képezte.

1 2 3 4 >