+38 (03141) 78-651
+38 (050) 260-35-91

Fa templomok Kárpátokban

Ősidők óta , az ukrán nép fából építette a templomokat , házakat és egyéb épületeket.
Kárpátalja ez az ukrán Kárpátok része , egy olyan hely , ahol a különböző történelmi időszakokból maradt sok híres műemlék.

cerkva1

Церковь Св. Архистратига Михаила (1745) в селе Ужок Великоберезнянского района Закарпатья

Kárpátok – ez találkozó területé, keleti és nyugati templom építészeti hagyomány. Ezért a gazdag kulturális létesítmények , különböző stílusú és számos változatban . A turisták lelkesen figyelik a különféle művészeti formákat és részleteket a vallásos művészeti alkotásait Jaszin és Uzhka, Sokyrnytsia, Pryslopa, Latorica, a hangulatos Repnina völgyben, Tisza és Borzsa.

A Kárpátok – ez a találkozók területe, keleti és nyugati templom építészeti hagyomány. Ezért a gazdag kulturális létesítmények , különböző stílusú és számos változatban. A turisták lelkesen figyelik a különféle művészeti formákat és részleteket a vallásos művészeti alkotásait Jaszin és Uzska, Sokirnyica, Pryislopa, Latorca, a hangulatos Repnina völgyben, Tisza és Borzsa.

Kárpátalján öt stílus van: bojkivszkij, lemkói , hucul, gótikus és barokk, ezen belűl két stílus – közepes hucul stílus és ampir stilus a Tereszva folyó kezdetén. Van pár stilus variáció. A nevek elég régi stílusúak és átadják a stilus gazdagságát, régiót melyikből származnak, a szokásos neve megfelelnek folyóknak és völgyeknek (pl. barokk templom található, a Latorica folyó felső részén vagy pontosan olyan stílusú templom Repinki völgyben), amely létrehozta a stílusokat és variációkat. De az “ampir”, “gótikus”, “barokk” stilusok feltéltelesek, mert mi most nem beszélünk klasszikus európai stílusokról, csak az organikus használatért az ukrán építészmérnökökel, csak néhány elemét ezekből a stílusokból.

A falvakban az Uzs folyó mellet leírhatatlanul tökéletes arányokból ál a Bojkó templom Nagybereznai járásban (északi terület az egykori Uzsanski megye). Tökéletes korlátok mindegyik felső része, amely törékeny szintű piramis emelkedik sátor történelmi formájában. Finomított összetétele háromtornyos csillogó felső templomban, valamint kombinálja az ősi elemeket a földet és az eget: faház falai, amely farönkökből álnak össze, nőnek ki a földből és a felső része fém keresztel már menny elemhez tartozik.

cerkva2

Михайлівська церква – пам’ятка дерев’яної архітектури ХVІ-ХVІІІ століття

Közel Nagybereznai járáshoz található nyolc régi fatemplom- amely a következő falvakban találhatók: Husznij, Uzsok, Kosztrinó, Viska, Szily, Csornaholova, Bukavcova, Szuhij. Ezekben a nyolc templomokban, öt boikói stilusú, amelybe alig észrevehető átmenet a lemkói templomba, nagyon magas toronnyal a nyugati padsonál (Bereznai járás, amely Lemkó részéhez tartozik). Az utolsó három templom átalakitot bojkó stilusról barrokóra. Ezen kívül, a járásban van hat modern bazilikai stilusú fatemplom. Bojkói Kárpátaljai fatemplomok magukban tartalmaznak sok kőzőst Lemberggel. Lembergben körülbelül 50 boikói stilusú templom található Turkivskij és Skolivszkij járásokban, Ivanó Frankói megyében és Lengyelországban.

Lemko stílusú fatemplomok, az oltár fölött helyiségekből álnak össze,valamint piramis sátor tetejékböl ál össze, egy szövval mint bojkó stilusú fatemplomok. Fent a padon áll egy nagy torny barakói stilusban. Kombináció miatt a barokk torony és a sátor forma kialakult egy olyan épitészi csoda mint lemkói templom. Nyoma sem maradt az egyenletes eloszlási térfogat jellemző bojkói templomból. Teljesen az egész épület – az egyetlen dinamikus mozgással, a formák fajta emelkedéssel keletről nyugatra, és a legmagasabb pontjával, a festői torny. A XIX században, sok lemkó templom volt a Szolyvai, Ungvári és Munkácsi Környéken, amelyek helyett ma tégla templomok álnak. Hozzájárult a “mintaprojektek” bevezetéséhez, olyanokat mint a falazat bazilika és az “ideológiai nyomás” az ukrán nemzeti formáit kifejező művészet Kárpátalján.

Kárpátalján jelenleg csak négy lemkó templomot sikerült megmenteni. Ezek közül két klasszikus egy ungvári, Selesztova faluban, második a szabadtéri múzeumban Kijevben található, Ploszke faluból származik. Egy másik átalakitot Szojva városban található, a negyedik közülük átalakitot Ruszká Kucsava faluban található. Három lemkói templom Obává, Medvedivci és Hlinyánec falvakból megvoltak mentve 30-as évekbe a csehekáltal és át voltak szállitva Csehországba. A déli (Szlovákia) és az Beszkidek (Lengyelország) északi lejtőin terjed Lemkó régió. Szlovák részről maradt, 25 lemkói templom, és körülbelül hatvan Lengyelországban.

A leggazdagab a fatemplomokra a Valóc-Ökörmező hegyi térség. Ezen a területen található 13 harang és 15templom és az Ökörmezői részen 28 harang és 35 templom található. Ezek a bojkói földek etnikai felföldiek csoportja Ukrajnában, de főként teljesen más stílusú fatemplomok találhatok itt – elég késői a stílus, ami a nyugati világ a kő templomok barokk és gótikus hatás alat volt épitve, a harangtorony felett a főbejáratnál a templomba, Kárpátalja völgyi falvaiban találhatók.

Вознесенська церква

Вознесенська церква

Nagyon jellegzetes gótikus fatemplom csoport van a Tisza völgy közelében. A Danilova , Krainikova , Sokirnitszja , Alexandrovka falvakban és Huszt területen, a templomok a turistáknak egy felejthetetlen élményt hagynak a nyaralás alatt Kárpátalján . A festői templomok sziluettjében, úgy tűnik, hogy a Teremtő megállitotta az időben azt a pillanatot, amikor valami, ami által létrehozott emberi kézzel a Földön, olyan mint ha legyőzné a gravitációs erőt, hogy pont-pont végigrepül gyors nyíllal az ég felé. Gótikus templomok Técsői járás területén (Neresznica, Dibrova) valamivel kisebb. Tereblya és Rika folyóvölgyekben a gótikus stilusok találhatók Ökörmezői járásban is (Kuzsbij, Repovec,Szuhij,Repinne,Rekiti, Oblyászká,Tyuská,Szojmi), valamint Ilosva járásban is (Lokoty, Iváskovica) és Szőlősi járásban (Novoszelicja). A 30-as évekbe át voltak szállitva Csehországba két gótikai stilusu templom Holmovec és Nizsnye Szeliszcse falukbol. A Kárpátaljai gótikus stílusú templomok sok mindenben hasonlítanak a magyar és a román gótikus templomokra és harangtornyokra, amilyenek voltak a Tiszántúl terűleten.

Az Ampir stilusú templomok Tereszva folyó mellet találhatók, amelyek az úgynevezett Saalkircheböl származnak. A legérdekesebb, amely 1939-ben volt Lopuhovo faluban. A másik leéget 1971-ben Ruszká Mokrá faluban. Maig csak egy templom maradt Nimecká Mokrá faluban, amelynek köszönhetően újra építés indult másik két Kárpátaljai faluban.

A Kárpátaljai hucul régióban (keletre a korábbi Maramoros megyétől) ismét érezhető a hagyományos keleti épületek szimmetrikus elosztása mennyisége és domináns központi teteje. Hucul stílushoz hasonló a bojkói, az egyensúly és a nyugalom látványát létrehozzák, megerősített horizontális látványos struktúrákat. Talán a legjobb Hucul templom, amely ötszögü farönkökből ál és Jaszinya faluban található. Egy másik hucul templom van Lázenscsini faluban. A hucul falvakban Ivano Frankó megyében néhány tiz öt farönkös templom található, ezek a fatemplomok száma mutatja az összes lehetséges épitészeti stílust, de ezek közül csak két Kárpátaljai templom foglal el kiemelkedő helyet, mint az összes hucul templomok Ivano Frankó megyében.

Миколаївська дерев’яна церква 1797 року в селі Присліп (Міжгірський р-н)

Николаевская деревянная церковь 1797 в селе Прислоп (Межгорский р-н)

A Dilove, Roztoki, Sztebni, Kvászi, Bilin, Luhi, Fekete Tisza falvakban létrehozot templomok egy másik érdekes stilust, ugy nevezett közép hucul stilus, amely különbözik az észak hucul stilustól (Lázeszcsina, Jaszinya). Sok ilyen templom, magukban tartalmaznak egy latin keresztet rövid oldalakkal, emelyeket meg lehet látni öt farönkös templomokon. Az alapjában ál bővített bazilika a nyeregtetős tető és az alacsony torony. Mindegyik templom viszonylag új (a legrégebbi a Fekete Tisza faluban épült – 1836) . Minden templom a Fekete és Fehér Tisza völgyben áll.
Azt is megadhatjuk, hogy az egyik fatemplom csoport a 20 század első felében épült és 19 század második felében épültek -”Új” bazilikai templomok. Ezek a templomok számos fontos funkciókat vesztettek az architektúrából, jellemző régi a templomokra (veranda oszlopok, kifejlesztett torony vége) és nem olyan tartósak, mint más templomok.

Az utóbbi 150-180 év alatt, a hagyományos Kárpát-stílusú templomok nem épültek. Úralkodik egyetlen kép a bazilikai templomokban. Annak ellenére a későbbi átalakitás egy tipusra, mindegyik templom a Kárpátok értékes műemlékeihez és nemzetépítéshez tartozik. Később létrehoztak több kisebb templomokat, illetve kápolnákat a 19 század végén és a 20 század elején. Az érték ezekböl az épületekből az, hogy a mai napokig megéltek a kis távoli templom épűletek, kis falvakban is.

Tömegesen fatemplomokat átalakitották 19 században tégla templomokra.

A Kárpátalja nemzeti épitési kincstára jelentősen elszegényedett XX században. A helyek, amelyek elértek korunkig, erős gondoskodást igényelnek. Meg kell menteni nem csak a jól ismert remekműveket, hanem a kis kápolnákat is, vagy az útmenti kereszteket, hiszen ezek mind életünk része, az ukrán nép életrésze, a szépség megkeresése a hitünk megerősitése.